Urunk, Atyánk, az ég lakója,
a csillagoknak alkotója,
ki fenntartod mindenütt a rendet,
dicsőség a te nagy nevednek.

Az igazak, jók, akik élnek,
mindenha csak benned remélnek,
te vagy az ő buzgó imájuk,
oh, jöjjön el a te országod.

Erős vagy, jó vagy, bölcs, igaz vagy;
belátásod mindent igazgat,
adsz örömet, csapást, kegyelmet:
a te akaratod legyen meg.

Panasz sosem jön ajkunkra;
csak te ne hagyj soha magunkra,
s ki élni engedsz, add nekünk meg
ma s mindennapi kenyerünket.

S ha bűntől (hisz gyöngék vagyunk mi!)
nem bírunk néha szabadulni,
bár a fenyítés téged illet,
bocsásd meg a mi vétkeinket.

S mivel gyöngék vagyunk a jóra,
legyen hát vétkeink adója,
hogy amidőn felebarátunk
bánt, néki szívből megbocsássunk.

Száz fájdalomnak, száz veszélynek
vakon megy itt a test s a lélek,
de mi fogjuk kerülni mindet,
csak meg ne kísérts soha minket.

Miatyánk! Büntess, hogyha kell, de
taníts imára, türelemre,
s ki örök, égi díszben állsz fenn:
oh, ments meg a gonosztól.
Ámen!