Ha él még benned a remény a jóra,
vágyakozzál édes Megváltódra.
Ő eljön hozzád és szeretetét adja,
ha a szíved Őt, őszintén akarja.
Csak nyisd imára ajkad s kulcsold össze kezed,
s lelked megérintheti az Isteni szívet.
A mennyei tűz átjár, de mégsem éget,
csak tisztít és emel, fel az egekig téged.
Leomlanak a falak, melyek elválasztanak Tőle,
s már csak a határtalan szeretetét érzed, ami árad Belőle.
Szabadság ez mely ki nem mondható,
szárnyal a lélek, de szavakba nem foglalható,
s hogy átéld a lét e csodás titkát,
valld Uradnak, Jézust az Égi Királyt.
Szerelme a tiszta szó, mely az igazság forrásából fakad,
gyógyulás a léleknek, csak ez az igazi vigasz.
Mindig jól és mindig jót, csak Rá emeld tekinteted,
Ő adja a szót s a módot miként cselekedhess.
Örökké Rá figyelj, ez az élet nagy titka,
nem engedi, hogy hibázz, csak Benne maradhatsz tiszta.
S mikor hálát adsz mindenért, már nem kötelességből teszed,
szeretete átjár s csordultig lesz szíved,
s ha akarnád sem tudnád tartani magad,
egész lényed hálává válik, pillanatok alatt.
Engedd el könnyeid, mert tisztára mosnak,
s mikor Istenedért sírsz, veled angyalok dalolnak.