Szürke havat

ver az eső,

rút mocskát

a döglődő télnek.



Sötét árnyakkal

esteledő

utcák ölében

keserves alakok

dülöngélnek.



Istenem, add,

hogy meglássalak Téged,

ott is, hol magadat

mélyre rejted!



S ragyogó szemmel

nézzek az égre, a földre,

nagy, gyermeki hittel,

hogy teremtett világod

Te el nem felejted!



ÁMEN