Én nem tudom, hogy miért engem hívtál, Uram.
De köszönöm!
Köszönöm, hogy a magam korlátai között ismerhetem fel a Te bölcsességedet!
Köszönöm, hogy a Te bölcsességed által ismerhetem fel a magam korlátait!
Kérlek, hogy megejtő emberi szavak, önmagukért való bölcselkedések helyett tölts el engem, töltsd el a Tiéidet lélek, a Te Lelked szerinti bölcsességgel: hatalmad csendes belátásával.
Hogy méltatlanságunkban
– Általad mégis –
Hozzád méltók lehessünk!
Ámen!