ELŐTTED JÉZUSOM, LEBORULOK

Előtted Jézusom, leborulok,
Féktelen bűnös, én, hozzád bújok.
Ó, kérlek, hogy nékem malasztot adj,
Hisz Te a bűnöshöz irgalmas vagy.

Szép piros véreddel öntözgettél,
Amikor elestem, fölemeltél.
Légy azért irgalmas, és meghallgass,
Mennyei erőddel, ó, támogass!

Tehozzád, Jézusom, felkiáltok,
Földről az ég felé felsóhajtok:
Szívemnek kapuját zárd be, kérlek,
Hogy helyet ne adjon a véteknek.

Vádolom magamat, mert vétettem,
Fölséges színedet megsértettem.
Hozzád, ó, Jézusom, fohászkodom,
Hogy többé nem vétek, megfogadom.

Esengő szavamat meghallgassad,
Ó, szelíd Jézusom, s ez egyet add:
Hogy végső órámban kiálthassam,
Szent Neved, Jézusom, kimondhassam.

Kommentek
  1. Én