Mint élő kövek

a lelki házban,

helyünkre így találtunk.

Helyemre így találtam,

mert felemeltél,

kezedbe vettél engem.

Engedtél élő kővé lennem.

Hogy a helyemen, Nálad,

másokra én is rátaláljak.

És együtt dicsérjünk téged,

s nevednek így szerezz

bennünk dicsőséget.

ÁMEN

Mosolyognak a fák,
még az ütött-kopott
házfalak is
rám mosolyognak.

Csendben ülök,
és azt figyelem,
hogy ez a semmi pillanat
hogyan építi fel,
rakja ki apró fényekből,
tükör-cserepekből
a szemem előtt
az arcodat.
Ámen

Egy megszokott mozdulat,

és imádságra kulcsolom kezem.

Rakom egymás mellé

a gyenge és tétova szavakat.

De mintha a lelkemben

kapaszkodna össze

minden törékeny akarat,

szándék és elhatározás,

hogy Veled találkozzanak,

bátorodik, s lesz Tieddé a szó,

békül a lélek, a lelkem.

Köszönöm, Uram,

hogy te formálsz mai is

imádságot bennem.

ÁMEN

Bocsásd meg Uram,

hogy azt, ami

megkövesedett,

oly gyakran

tévesztjük össze

az örökkévalóval.

Meg se akarjuk

hallani

szavad, látni kezed,

ahogyan

rombol és épít

– minket,

és velünk másokat. ÁMEN

A csendben,
a napsütésben,
ahogy
a völgyet nézem:
a fákat,
a kúszó felleget,
a lelkemmel
szinte látom,
ahogy áldón
a láthatáron
ott nyugszik
teremtő kezed.
Ámen

Megváltó Krisztusom!
Te vagy a törvény,
s én magam a törvénytelenség.
Tégy, kérlek, alázatossá,
hogy ne kezdjem,
ne akarjam mentegetni magam!
Add, hogy a magam elveszettségében
naponként ismerhessem fel,
hogy Te vagy a menekvés.
Hogy Te vagy az egyedüli menekvés.
S a Veled megmenekülés csodája
indítson mindarra,
amit hitvallásként,
élet-bizonyságtételként
Érted,
valójában Általad,
tenni csak képes vagyok!
"Ámen!"

Úr Jézus Krisztus!
Úrnak mondalak, Úrnak nevezlek.
De mégis olyan sokszor szabadítom fel magamat
a Te hatalmad alól.
Aztán megbánom. Mindig megbánom.
Utólag.
Pedig ha nem Te vagy az Úr
az életemben,
ebben az országban,
az egész teremtett világon,
akkor minden
relatívvá,
viszonylagossá válik.
Akkor minden értékét veszti.
Úr Jézus Krisztus!
Uram! Szabadítóm!
Kérlek, ments meg
nélküled-való önmagamtól!
… hogy szabad legyek.
Szabad:
a Te hatalmadba odaszánni az életem.
Szabad:
Téged tekinteni Úrnak, egyedüli Úrnak az életemben.
Hogy kesergő lemondás helyett,
örömteli reménységgé váljon az imádságom:
„Legyen meg a Te akaratod!”
Ámen!

Uram, én annyiszor
menekülnék,
amikor döntés elé
állítasz engem.
Pedig tudom,
a döntés súlyában
van a győzelem.
Nehéz nekem, Uram,
ezt a súlyt cipelnem.
Hordozásában, kérlek,
légy velem!
Ámen!

Uram, olyan hangos a világ.
Ki-ki csak hajtogatja, védi
a maga igazát.
Bántva, sebezve,
mégis távlattalanul.
De a Te szavad, Uram
gyógyító szó.
Uram, olyan csendes a világ.
Némán fordul el az ember
embertársától,
üres lélekkel,
visszhangtalanul.
De a Te csended, Uram,
távlatot nyitó.
Kérlek, mert fáj ez a zaj
és fáj ez a némaság,
amiben élek,
ölelj át Önmagaddal,
csendes szavaddal.
Hangod és csended, Uram,
életre nyugtató.
Ámen!

Köszönöm, Uram,
hogy Te tanítasz örülni.
Köszönöm,
hogy a Benned megtalált öröm
mélyebb a múló mosolynál,
a pillanat-szülte nevetésnél.
Köszönöm, hogy Te azt akarod,
hogy az örömünk teljes legyen.
Mélységek felett átívelően,
hegycsúcsokon is hálaadásra megerősítően.
Krisztusért kérlek, taníts örülni!
Hogy meglássam, felismerjem,
hogy a Tőled jövő öröm teremti meg
az én élet-békességemet.
Őrzi örök szeretettel szívemet, gondolataimat
a Krisztus Jézusban.
Ámen!

Mennyi Atyám! Hálát adok neked az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál.
Újraébredt lelkem legyen egészen a tiéd! Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint te: mindenütt jót akarok cselekedni. Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit te küldtél hozzám.
Ő a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tekintetemből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá.
Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna.
Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe.
Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyek barátságtalan vagy sértő.
Add, hogy mindig megnyerő modorú legyek, és éljen bennem szikrányi humor,
hiszen erre oly nagy szükség van a szomorú világban.
Végül add meg, hogy mindenkit legalább egy parányit vezessek közelebb szent Fiadhoz. Ámen